Befejeződött a Várkert Bazár rekonstrukciója, az új hajókikötő és a villamosmegállók már üzemelnek, a Lánchíd utcát pedig hamarosan birtokba vehetik az autósok és a 86-os busz – mondta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.
L. Simon László, aki kormánybiztosként felügyelte a beruházást, felidézte: április 2-án, Ybl Miklós születésének 200. évfordulóján adták át a Várkert Bazár fejlesztésének első ütemét és a kormányzat vállalásának eleget téve augusztus végére elkészültek az új épületrészek, a liftek és a mozgólépcsők mellett a királyi kertek rekonstrukciója, a mélygarázs és a rendezvényterem is.
A beruházás két üteme, a műemléki rekonstrukció és a közlekedés-fejlesztés, valamint az új épületrészek felépítése több mint 11 milliárd forintba került, az összeget európai uniós és állami forrásokból biztosították.
A kormánybiztos beszélt arról is, hogy nemsokára megindul a budai Várban található karmelita kolostor felújítása, amely jelenleg minisztériumi háttérintézményeinek ad otthont. Jelezte, hogy a kolostorral egybeépült épületrészben jelenleg a Nemzeti Táncszínház működik, amely egy év múlva már a Millenáris park egy szintén megújuló terében kap új helyet, addig ideiglenesen a Várbazár előadóterét fogja hasznosítani.
L. Simon László hangsúlyozta, hogy a Lánchíd utcában a felújítással egy új “rendezvénytér” is létrejött, amelynek célja, hogy a Budavári Palota felújításának idejére és utána is képes legyen a palota belső tereinek és udvarainak kiváltására, amely kulturális és gasztronómiai élményeket nyújthat a közönségnek a forgalom hétvégi kizárásával.
Az utca csaknem 5000 folyóméter járdaszegélyt, 7000 négyzetméter bazalt kockakő burkolatot, korszerű közműveket és közvilágítást, új villamosmegállókat és zöldterületeket kapott.
Tarlós István főpolgármester arról beszélt, hogy a 2010-ben elindult gondolkodásmód folytatásával időről időre élhetőbb és szerethetőbb várossá válik Budapest. Úgy vélte: építészeti, városépítési szempontból a kiegyezés után élte virágkorát a főváros, később viszont nagyon kevés történt. 2010 óta nagyobb szerepet kapnak a közösségi terek, a gyalogos utcák, a belváros mellett a külső kerületek is fejlődnek – tette hozzá, megjegyezve: Budapest fejlesztési koncepciója ma már “nem mesekönyv”, hanem komoly műszaki gondolkodás terméke.
A főpolgármester ennek egyik bizonyítékaként hivatkozott a Várkert Bazárra és környékére, ahol élhető közösségi tér jött létre. Kitért arra: a vári gépkocsiforgalom csökkentése továbbra is cél, emellett folyamatban van 21 környezetbarát, elektromos autóbusz beszerzése is.
Nagy Gábor Tamás (Fidesz-KDNP), az I. kerület polgármestere egy sebhelyhez hasonlította a Várkert Bazárt, ami eddig elcsúfította Budát. Felidézte, hogy a felújítással nagy volumenű, összetett munkára vállalkoztak. Kifejtette, hogy a beruházás nem ér véget, hátra van az Lánchíd utca és a Clark Ádám tér összekapcsolása, a Döbrentei és a Szarvas tér befejezése.
A polgármester a hagyomány és megújulás fontosságát hangsúlyozta, szavai szerint “megőrizve kell meghaladni és meghaladva kell megőrizni emlékeinket”.
(forrás: MTI)
Fotó: A világörökség része, a felújított budapesti Várkert Bazár egy részlete 2014. szeptember 8-án. MTI Fotó: Marjai János